Mostanában sok helyen találkozhattunk azzal a megállapítással, hogy ebben az évben július 29-én volt a globális túlfogyasztás napja (EARTH OVERSHOOT DAY). Felmerülhet a kérdés, hogy mit is jelent ez számunkra? Hogyan érint engem, a vállalkozásomat esetlegesen a gyermekeim jövőjét? Miként befolyásolja ez a mindennapjaimat? Van-e ráhatásom arra, hogy a globális túlfogyasztás dátuma hogyan változik évről évre? Fontosnak tartom-e, hogy mozgatórugója legyek a körülöttem zajló folyamatoknak, vagy megelégszem azzal, hogy elszenvedem azok következményeit? Szeretnék-e tájékoztatást kapni a működő jó gyakorlatokról, illetve arról, hogy hogyan járulhatok hozzá én egy fenntarthatóbb világ létrehozásához?

Ha foglalkoztatják már ezek a kérdések, vagy most találkozik a témával először, mindkét esetben jó helyen jár. A most induló cikksorozatunkkal szeretnénk betekintést nyújtani/megosztani, hogy mi, mint magyar állampolgárok – kisvállalkozók – egyének hogyan gondolkodunk e kérdéskörben. Szeretnénk bemutatni az általunk kipróbált jó gyakorlatokat, valamint beszámolni eredményeinkről, az időközben felmerülő kérdéseinkre, pedig együtt szeretnénk válaszokat találni Önnel. Hiszünk abban, hogy mindannyian képesek vagyunk kis változásokra a mindennapi életünkben, ami globális szinten pozitív eredményeket hoz.

Mi is az a globális túlfogyasztás, vagy más néven túllövés? Míg a gazdaságok, a népesség és az erőforrásigény nő, a Föld mérete változatlan. Az 1970 -es évek óta, amikor a globális ökológiai túllépés valósággá vált, több megújuló természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit bolygónk képes regenerálni. Ez olyan, mint a bioszféra tőkéjének lehívása, nem pedig az éves kamataiból való megélés. A természettel szemben támasztott igényeink érdekében felszámoltuk az erőforráskészleteket, és lehetővé tettük a szén -dioxid túlzott felhalmozódását a légkörben. Olvastam egy hasonlatot ezzel kapcsolatban, ami nagyon tetszett:” Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz.” Az ökológiai túllépés csak korlátozott ideig lehetséges, mielőtt az ökoszisztémák elkezdenek leromlani és esetleg összeomlani. A természeti tőke korlátai veszélyt jelentenek a gazdasági teljesítményre és a gazdasági stabilitásra is. Andrew Simms eredetileg az Egyesült Királyság New Economics Foundation szakértőjéként dolgozva fogalmazta meg a Föld túllépés napja koncepciót, majd 2006 -ban a Global Footprint Network -el együttműködve elindította az első globális Föld túllépés nap kampányt.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja az év azon napjainak számát, amelyekben a Föld biokapacitása képes biztosítani az emberiség ökológiai lábnyomát (méri a biológiailag termelékeny szárazföldi és tengeri területek mennyiségét, amely szükséges a lakosság által felhasznált összes erőforrás előállításához és a hulladék feldolgozásához, emellett minden évben figyelembe veszi a technológiai fejlődést). Az év hátralévő része globális túllépésnek felel meg. Az ökológiai lábnyom egyik fő összetevője a szénlábnyom, amely az emberiség teljes ökológiai lábnyomának 60% -át teszi ki. Ez az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő része. Az emberiség szénlábnyoma az éghajlatváltozás vezető mozgatórugója, amely az ökológiai túlköltekezésünk legátfogóbb eredménye - a biodiverzitás csökkenésével együtt. Mivel sokkal gyorsabban bocsátunk ki szén-dioxidot a levegőbe, mint amennyit a bolygónk fel tud venni, felhalmozódik a légkörben és az óceánban, ezért a szén -dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése elengedhetetlen lépés az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

2015-ben kötötték meg az első globális éghajlatvédelmi egyezményt, amely a Párizsi Megállapodás (COP 21) eredményeként jött létre. Ez a megállapodás kötelezi először az összes, egyezményben résztvevő országot arra, hogy megfelelő mértékben járuljanak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A megállapodás kötelezi az aláíró feleket a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 Celsius fokon belüli tartására (az ipari forradalom előtti szinthez képest), valamint a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartására az iparosodás előtti szinthez képest. A résztvevő országok egy mérföldkőnek tekinthető megállapodást kötöttek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Továbbá lépéseket tettek a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő érdekében, valamint a szükséges szankciók és beruházások felgyorsítása és fokozása érdekében. Ez a közös cél megköveteli a nemzetektől, hogy olyan politikákat hajtsanak végre, amellyel 2050-ig teljesen megszüntetik a karbon kibocsátást. Nyilvánvalóan a politikai akaraton múlik, hogy az ígéreteket betartják -e.

"Az országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival" – mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és vezetője. "A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani" – tette hozzá a szakember.

Magyarországon a globális túlfogyasztás napja 2021-ben június 8-án volt. Vagyis, ha mindenki úgy használná fel az elérhető természeti erőforrásokat, mint egy átlagos magyar háztartás, akkor kevesebb, mint 6 hónap alatt elfogyasztanánk a Földünk által évente újratermelni képes készletet. Jelenleg tehát 2,3 Földre lenne szükség a magyar lakosság életmódjának fenntartásához.

Egy országban az átlagos ökológiai lábnyom alakulása az egyének, vállalkozások, és a szabályozók közös felelőssége. Az egyének, a családok saját életmódjuk és háztartásuk lábnyomának alakításával, példamutatással sokat tehetnek gyermekeik fenntarthatóbb jövőjéért, a közösségükért, amiben élnek és ezzel együtt a Földünkért.

A globális túllövés napjához kapcsolódóan világszerte több kampány indult el olyan megoldásokat javasolva, amelyekkel a fordulónap későbbre tolható. A teljesség igénye nélkül ezek közül szeretnénk felhívni a figyelmet egy kampányra, amelyhez mi is csatlakozunk, és amely azt vallja, hogy a jelenlegi trend nem szükségszerűen jelenti a végzetünket is: https://www.overshootday.org/solutions/.

Az elmúlt több mint két évtizedben a túlfogyasztás napja két hónappal korábbra tolódott. 2020-ban a globális túlfogyasztás napja augusztus 22-re esett. A fordulópont 2019-ben július 29. volt, tehát a COVID-19 világjárvány több mint 3 héttel tolta el a határnapot, és most 2021-ben ez ismét július 29-re esett. Az adatok szerint a 2020 kivételes év volt ahhoz, hogy lendületet adjunk a #MoveTheDate of Overshoot Day -nek!

Hiszünk abban, hogy nem szükségszerű, hogy a múltunk határozza meg a jövőnket is, ellenben a jelenlegi választásainkkal, döntéseinkkel, melyek viszont igen. Habár bolygónk erőforrásai végesek, viszont az emberi lehetőségek a változtatásra végtelenek. A fenntartható, széndioxid-semleges világgá való átalakulás akkor lesz sikeres, ha alkalmazzuk az emberiség legnagyobb erősségeit: az előrelátást, az innovációt és az egymással való törődést.

Források:
Earth Overshoot Day, #MoveTheDate, Global Footprint Network