Zöldebb, élhetőbb városok

2023.12.07

zoldebb.jpg

Az  Economist Intelligence Unit (EIU) gazdasági elemző intézet minden évben számba veszi a világ nagyvárosait, hogy különböző szempontok szerint rangsorolva meghatározza, melyek a legélhetőbbek. Vajon hol a legjobb városlakónak lenni?

Az EIU 2023-as globális élhetőségi indexen 173 város szerepel, a sorrendet pedig az határozza meg, hogy ezek miként teljesítenek az alábbi területeken: stabilitás, egészségügyi ellátás, kultúra és környezet, oktatás és infrastruktúra. A felmérés összegzése szerint manapság az élet „valamivel jobb, mint az elmúlt 15 évben bármikor” – bár a stabilitást jelző pontszámok 2023-ban kissé csökkentek a világméretű összecsapások, politikai zavargások, társadalmi tiltakozások és az infláció miatt.

A tíz legélhetőbb város 2023-ban:

  1. Bécs, Ausztria
  2. Koppenhága, Dánia
  3. Melbourne, Ausztrália
  4. Sydney, Ausztrália
  5. Vancouver, Kanada
  6. Zürich, Svájc
  7. Calgary, Kanada
  8. Genf, Svájc
  9. Torontó, Kanada
  10. 10.  Oszaka, Japán és Auckland, Új-Zéland

Ausztria meg tudta őrizni elsőségét, az elmúlt 5 évben negyedik alkalommal végzett a lista

élén. Nyugati szomszédunk követendő példaként állhat előttünk, hiszen a város adottságai hasonlóak Budapestéhez, közös pontjaink a Duna, az építészet és a kiemelkedően jó tömegközlekedés, ugyanakkor ők a stabilitás és a megbízható infrastruktúra terén is kiemelkedtek a mezőnyből. Koppenhága is megőrizte a 2. helyét, és mint (az esős időjárás ellenére) a legtöbb kerékpárost számláló, a megújuló energiát (főként a szelet) preferáló főváros, ez el is várható tőlük. Érdekes, hogy a TOP10-ben több duplázó is van: Ausztrália 2, Svájc 2, míg Kanada 3 várossal képviselteti magát. Közös pont a TOP10-ben szereplő 11 városban, hogy mindannyian a maximálisan elérhető 100 pontot kapták a vizsgált területek közül az oktatásra.


De lássuk, hol szerepel a listán a magyar főváros! Budapest a 80-90 pont közötti városok kategóriájába került, amivel a legélhetőbb kelet-európai város lett, megelőzve ezzel Varsót, Prágát és Pozsonyt is. A legnagyobb ugrást a régiónkban keleti szomszédunk, Románia fővárosa, Bukarest produkálta, 21 helyet lépett előre, ezzel a 99. helyezést érte el a listán.

Európa Kulturális Fővárosa

Magyarország az utóbbi években sok energiát fordított arra, hogy a hazai városok segítségével Európa-szerte megismertesse, népszerűsítse a magyar kultúrát. Pécs után idén Veszprém Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ez a kezdeményezés az Európai Unió kultúrpolitikájának legfontosabb programja, amelynek célja, hogy az európai népek a kultúrán keresztül jobban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek egymáshoz.

Veszprém város még 2018 decemberében a Balaton-Bakony régióval közösen nyerte el a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa. A programok szervezésébe bevonták a város és a régió intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit. Több mint 100 település csatlakozott a nagyszabású programsorozathoz a régióból, akik patnerségükkel és programjaikkal segítik és színesítik a palettát. Kultháló bázisok, Pajta helyszínek, jazz koncertek, szabadtéri kiállítások és örömdobolás, hogy csak néhányat említsünk az elmúlt 11 hónap kínálatából.

Mind közül az egyik legizgalmasabb kezdeményezés a Közterek, amelyek közösségi terek, szellemi műhelyek, az EKF programot megvalósító és a megvalósításban közreműködő partnerek találkozási pontjaiként funkcionáltak és munkájukat 2023 után is folytatni tervezik.

A Pannon KözTÉR a Pannon Egyetem és a VEB2023 Zrt. együttműködésében jött létre az egyetem 'E' épületében, és lett az egyetemisták, a veszprémi és környékbeli fiatalok új találkozási pontja. Itt ültették el a Generációs Híd elnevezésű EKF projekt csíráit is, amelynek lényege, hogy a különböző generációk képviselőivel olyan programokat szerveznek, amelyek segítenek a korosztályok közötti kommunikáció és a tényleges és tartalmas kapcsolat megteremtésében.

A Jutasi Köztér pedig egy különleges közösségi tér a lakótelepi lakosság mikroközösségeinek bevonására, ami egyben a támogató jelenlét és a kapcsolatépítések generálásának színtere is.

Európa Zöld Fővárosa

Három európaiból ketten városokban élnek, napjaink számos környezeti kihívásának forrását pedig a városok jelentik. Az Európai Unió ezért minden évben díjazza azokat a városokat, amelyek keményen dolgoznak azon, hogy egészségesebb és zöldebb környezetet építsenek lakóik számára, és inspirációul szolgálhatnak mások számára.

Az idei, de már 2024-re vonatkozó Európa Zöld Fővárosa díjat, amelyből évente csak egyet adnak át, október 28-án hirdették ki a franciaországi Grenoble-ban. A díj a városok már elért zöld eredményei mellett a jövőbeni terveket is értékeli.

A 2024-es év Európa Zöld Fővárosának a dél-spanyolországi Valenciát választották.

A 800 ezer lakosú Valencia, amely Európa legnagyobb városi parkjával (Turia park) büszkélkedhet, a fenntartható turizmus, a klímasemlegesség, valamint az igazságos és inkluzív zöld átállás terén elért eredményei miatt érdemelte ki a címet. Emellett a levegőminőség javítása és a természeti ökoszisztémák, például a Devesa-dűnék és a vizes élőhelyek helyreállítása iránti elkötelezettségét is bizonyította. Szempont volt az is, hogy a város lakosságának 97%-a a zöld városi területek 300 méteres körzetében él, és hogy lépéseket tesz az egészséges, fenntartható élelmiszertermelés ösztönzése felé, olvasható az Európai Bizottság sajtóközleményében.

Valencia 600 ezer eurós pénzjutalmat kap, amellyel a fenntarthatóság érdekében hozott intézkedéseit támogatja az Unió.

Egy aktuális magyar vonatkozása is van a díjnak: Debrecen november végén jelentette be, hogy tervezi az indulást az Európa Zöld Fővárosa címért.

Kíváncsian várjuk, hogy milyen eredménnyel vesz részt a megmérettetésben, az egyébként valóban egyre „zöldebb” alföldi város!

Szerző: Doró Viktória

Vissza

Keressen minket

Tervezőiroda: 1112 Budapest, Csárda utca 5.

Telephely: 8600 Siófok, Somlay Artúr utca 11.

Telefonszám: +36 (1) 341-1998

E-mail: zabrak@zabrak.hu

Széchenyi Terv
Széchenyi 2020