Vegyes érzésekkel fogadom az ENSZ által minden évben megrendezésre kerülő COP konferenciákról szóló híreket.

Habár globálisan egyre kevesebb beépíthető terület áll a rendelkezésünkre, városaink továbbra sem vertikálisan, hanem horizontálisan növekednek. Az égbe törő épületek helyett még mindig inkább a kertes házakra, parkkal rendelkező lakóövezetekre van igény. Épp ezért a korábbi város széli – ma már egyre inkább frekventált területnek számító – régi ipartelepek iránt megnőtt az ingatlanberuházók érdeklődése. De vajon mit rejt a talaj?

Egy véges kiterjedésű Földön nem lehet végtelen a növekedés. Ez a gondolat adta az ökológiai lábnyom megalkotásának igényét több mint 60 évvel ezelőtt. Hiszen, fontos tisztában lennünk azzal, hogy a Föld eltartókapacitása meddig képes biztosítani a növekedéshez szükséges erőforrásokat, és mi történik, ha átlépjük a határokat. Képes a Föld „hitelezni” nekünk?

Nyár van és ilyenkor meleg van. Ez a normális – mondhatnánk, ha nem lenne olyan közeli emlék 2022 nyara, ami a legmelegebb volt a mérések kezdete óta és ami olyan mértékű aszályt okozott – különösen az alföldi régióban – , amit nemcsak az agráriumban dolgozók, hanem mindannyian megéreztünk.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1972-ben döntött arról, hogy június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánítja. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

A Föld Napja a legismertebb „zöld” jeles nap, amit óvodásként, kisiskolásként már mi is ünnepelhettünk, hiszen Magyarországon 1990. április 22. óta tartják meg.

Az IFAT2024 München a világ legnagyobb környezetipari szakvására, amelyen idén a Zábrák Kft. is részt vesz – nemcsak látogatóként, hanem kiállítóként is!

Hasznos olvasnivalót kaptak évindító ajándékként a zöldipari szereplők, felsőoktatási hallgatók és minden, a fenntarthatóság iránt érdeklődő személy a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségétől (KSZGYSZ). Megjelent a Zöldgazdaság 2023/24 című tanulmánykötet, amelyben a Zábrák Kft. is képviselteti magát!

Az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdasági elemző intézet minden évben számba veszi a világ nagyvárosait, hogy különböző szempontok szerint rangsorolva meghatározza, melyek a legélhetőbbek. Vajon hol a legjobb városlakónak lenni?

Szebb időket megélt, mára omladozó gyártelep a Duna parton? Vasöntöde a város szívében? Egy egész településrész, ami hajdan téglagyár volt? Bármily meglepő, a változó ipari igények és a városok folyamatos növekedése miatt ma már ezeken a területeken is lakóparkok, irodaházak állnak.

A Globális Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azt a napot jelöli, amikor az egy évre elegendő erőforrás-készletünk kimerül. Ideális esetben ez december 31-én következne be, azonban 1971 óta évről évre korábban fogyunk ki a rendelkezésünkre álló keretből. Ugyan a 2020-as év adott némi reményt, akkor – a COVID világjárvány miatt – augusztus 22-re esett a Túllövés Napja, azonban ezt már 2021-ben sem sikerült tartani (július 29.). 2023-ban augusztus 2-a óta a jövő évi készletünket éljük fel. Mit tehetnénk azért, hogy ez a dátum egyre későbbre tolódjon?

Az augusztusi tikkasztó kánikula elől sokan vízpart közelébe „menekülnek”. A legtöbben arra az időszakra időzítik a nyaralásukat, amikor a városok szinte élhetetlenné válnak. Ez pedig már nemcsak a mediterrán térségre jellemző, hanem Magyarország nagyobb településeire is.

Na de mit tölthetünk bele? A világ azon szerencsés adottságokkal rendelkező országában élünk, ahol megszokott, hogy egyetlen mozdulat és a jó minőségű ivóvízzel tölthetjük meg poharunkat. „Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, a közműves hálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti.”

A nyár a feltöltődés időszaka, a napsugarak élénkítő hatása, a számtalan programlehetőség, az aktív turizmus megannyi izgalmas formája vár ránk ilyenkor. Ha pedig pihenni vágyunk, mi is lehetne megnyugtatóbb, mint a víz közelsége?

A vizek és talajok szennyezéséről, az azzal járó negatív hatásokról napjainkban egyre több szó esik. Nemcsak a média követi fokozott figyelemmel a témát, de egyre több kutatás vizsgálja világszerte a fizikai és kémiai szennyezések különböző formáit, amelyek élővizeinket és ártereinket érik. Mit tehetünk mi azért, hogy a szennyezést csökkentsük?