2023. március 6. - Energiahatékonysági világnap

2023.03.06

1.png

1998 óta létezik World Energy Efficiency Day, az energiahatékonysági világnap. Célja, hogy felhívja a figyelmet a nem megújuló energiaforrások rohamos mértékű csökkenésére, és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére, ezzel együtt a klímavédelem fontosságára.

A hazai 2020-as Nemzeti Energia és Klímatervben szereplő  energiahatékonyság fejlesztésére vonatkozó célkitűzések az Európai Bizottság kiértékelése alapján alacsonyak, az EU 2030-ra elérendő energiahatékonysági célkitűzéséhez képest. A terv főként a lakossági ágazatra (fűtés), a középületek korszerűsítésére és a közlekedésre (az elektromos járművek használatára vonatkozó ösztönzők, környezetkímélő vezetés stb.) összpontosít.

2000-ben az egy főre jutó lakossági energiafogyasztás hazánkban 8,2%-kal alacsonyabb volt az unió átlagához képest. 2009 óta a magyarországi érték minden évben meghaladta az EU28 átlagát, 2019-ben a hazai egy főre jutó energiafogyasztás például 5,1%-kal volt magasabb.

Mit tehetek én?

Az úgynevezett nem megújuló energiaforrások körébe tartozó fosszilis energiahordozók a szén, a kőolaj, az olajtermékek és a földgáz. A Föld becsült készletei ezekből csupán 80-100 évre elegendőek a folyamatosan növekedő népesség és energiaigény miatt. Felhasználásuk üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásával jár, így káros a környezetre, és jelentősen hozzájárul a Föld felmelegedéséhez. A megújuló energiaforrások, amelyek hasznosításuk során nem csökkennek tartósan, és a későbbiekben ugyanolyan módon nyerhető belőlük energia. Használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel. Ilyen a nap-, a szél-, a víz-, a biomassza illetve a geotermikus energia.

Amikor a klímavédelem kerül szóba, sokan csak legyintenek alábecsülve az egyén energiafelhasználási szokásainak, döntéseinek fontosságát. „Mit tehetek én?” – hiszen csak egy csepp vagyok a tengerben.

Lássuk a számokat!


Épületek

Fontos tudnunk, hogy az EU energiafelhasználásának jelenleg mintegy 40 százalékáért a lakó és középületek felelősek.  Az elmúlt év jelentős energia áremelkedése rendkívüli módon megterhelte mindkét szektort. A magyarországi lakásállomány energetikai jellemzőinek vizsgálata során kiderült, hogy hazánkban a háztartások energiafogyasztásának háromnegyedét a fűtési költségek teszik ki. Az ország 4 milliós ingatlan állományának több mint 60 százaléka családi ház, melyekből a 1975. előtt épültek fenntartása hőszigetelés nélkül rendkívül gazdaságtalan. Akik az elmúlt években korszerűsítési beruházások során nyílászárókat cseréltek, hőszigeteltek vagy akár napelemes rendszereket telepítettek, nem csak a környezetükét tettek, hanem kiadásaikat is jelentősen csökkentették.

A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában (2018-2030) lévő mérési eredmények alapján, már egyértelműen látható, hogy az átlag hőmérséklet a Kárpát- medencében 2,4- 3,2 C⁰-os növekedést mutatott az elmúlt 30 év folyamán, ami jóval magasabb érték a globális átlagnál. Az évszázad végére vonatkozó számítások azonban még ennél is drasztikusabb változásokat ígérnek.

Új építkezések során egyre többet alkalmazzák a bioszoláris építési módot, mely lényege az épületek déli tájolása, az optimális tetőhajlás, a jól szigetelő nyílászáró nélküli északi homlokzat, valamint a lakóterek körüli külső hővédő zóna és a homlokzati hőszigetelés. Felújítások során az utólagos hőszigetelés a fenntartási költségek 40% -al való csökkenését eredményezheti. Itt fontos megemlíteni, hogy ez nem csak a téli fűtés, de a nyári hűtés esetén is érvényes.

Az épületek hővesztesége »

  • 30–40% a falakon
  • 20–30% a tetőn
  • 10–20% az ablakokon
  • 15–20% a padlón, födémen keresztül távozik

epulet-energia.png

Apró praktikák tovább csökkenthetik az energiafelhasználást »

  • Árnyékolás, színek

A ház falainak, valamint tetőszerkezetének színe és felületi struktúrája is jelentős hatással van az elnyelt hő mennyiségére. Árnyékoló választásánál részesítsük előnyben a kültérieket, amelyek már a hő épületbe jutását is megakadályozzák.

  • Kint is bent is növények

A kert kialakítása során megfelelőhelyre ültetett fa, jelentős természetes árnyékolást biztosíthat és megakadályozza az épületen belüli elemek közvetlen napsütés által okozott túlmelegedését. A zöld növények hűvösen tartják a környezetüket. A napsugárzást sokkal kevésbé alakítják hőenergiává, mint a mesterséges felületek, mert folyamatosan párologtatnak, ami így sok energiát vonnak el. Tehát kevesebb térkő, több zöldfelület!

  • 1 C˚ is számít

Amennyiben a lakás hőmérsékletét 1 C˚ szeretnénk növelni, az a fűtési költségek 6%-os növekedésével jár együtt. Érdemes a használaton kívüli helyiségek hőmérsékletét 18 C˚-on tartani, mert így az adott helyiségekben 20-25%-al csökken a kiadásunk.

A XXI. század építéstechnikai lehetőségeit kihasználó, energiahatékony épületek előnyei sokrétűek:

  • jelentős a költség megtakarításuk
  • komfortosabb és egészségesebb lakókörnyezet teremtenek
  • egész évben kiegyensúlyozott hőmérsékletű élettér áll rendelkezésünkre
  • teherhordó szerkezetek védelme fokozódik, állagromlásuk elkerülhető
  • épületek élettartalma jelentősen növekszik
  • esztétikai értékük javul
  • az ingatlan piaci értéke növekszik
  • a környezetkímélő, fenntartható gondolkodás (újrahasznosított alapanyagok, újrahasznosítható késztermékek) térhódítását segítik.

Az otthonunk az egyik legnagyobb értékünk, beruházásunk. Szerencsés esetben a kiválasztott helyszín az alapanyagok és alkalmazott építési technológia megelégedéssel szolgál ki bennünket egy életen át.  A talajmechanikai vizsgálatok, környezeti állapotfelmérés még az alapok letétele elött segíthetik a megfelelő helyszín kiválasztását.

Elektromos berendezések használata

Az elektromos háztartási eszközök energiacímkével vannak ellátva. Vásárlásuknál figyelembe kell venni az energiatakarékossági osztály besorolását. A különböző besorolások a következő többletfogyasztást rejtik magukban például egy hűtőgép esetén.

Plusz fogyasztás egy A kategóriájú termékhez képest »»

B: +30 % százalék, C: +65 %,  D: +90 %,  E: +110 %, F: +135 %, F: +160%

Az adatokból jól látható, hogy egy F kategóriás hűtőgép több mint két és félszer többet fogyaszt, ami éves szinten akár 10-20 000 Ft-os plusz költséget is jelenthet.

  • Érdemes a használaton kívüli eszközöket, töltőket kikapcsolt állapotban (a készenléti állapotban lévő berendezés is jelentős fogyasztó) tartani.
  • A megújuló energiaforrások, napelemek és a házi szélerőművek alkalmazásával jelentősen csökkenthető, esetenként nullára redukálható a villanyszámla.
  • Energiatakarékos fényforrások, mozgásérzékelő működtetési rendszer és a helyi megvilágítás is segít az optimális energiafelhasználásban. A hagyományos izzószálhoz képest a halogén lámpák ugyanazt a fényerőt produkálják kb. 20-30 százalékos fogyasztás mellett. A LED-es lámpák még ennél is nagyobb hatékonysággal működnek.

További praktikák »

  • Világos falszínekkel kisebb teljesítményű izzók mellet is világos lesz a lakás,
  • minden berendezésnél energiatakarékos program használata javasolt,
  • a mosó vagy mosogatógépet csak teli állapotban szabad elindítani,
  • a hűtőszekrényt, hűtőládát érdemes a lakás leghűvösebb pontjára állítani,
  • eldobható elemek helyett tölthető típusok használata javasolt.

Közlekedés

Európai Unión belül elfogyasztott energia valamivel több mint egynegyedét (28,4 %) a közlekedés tette ki. A felhasznált energia:

  • 82 % -a a közúti közlekedés,
  • 13 % -a a légi közlekedés,
  • 5 % -a a vasúti-, és a vízi közlekedés között oszlik meg.

Az egyes személyszállítási módok fajlagos energiafelhasználását több környezetvédelmi munkacsoport is vizsgálta az elmúlt években. Eredményeik alapján elmondható, hogy a vasúti közlekedés harmad, az autóbusszal való közlekedés fele annyi energiát igényel (utaskm) mint a személygépkocsival való utazás. Itt a károsanyag kibocsátásról még nem is beszélünk. A Covid egyik pozitív hozadéka volt, hogy a céges jelentős része legalább részlegesen bevezette a home office munkavégzést. A nagyvárosokban a kerékpáros és rolleres közlekedésre is sokan ebben az időszakban tértek át. Közlekedési szokásaink megváltoztatása a levegőminőségre, pénztárcánkra és egészségünkre is jelentős hatással van.

Otthonaink, irodáink, háztartási eszközeink, valamint közlekedési szokásaink átgondolt és tudatos megválasztása segíthet bennünket abban az átmeneti időszakban, amely a fosszilis energiahordozók megújulókra történő cseréjének elkerülhetetlen útján vezet.


Szerző: Gutti Gabriella

Vissza

Keressen minket

Tervezőiroda: 1112 Budapest, Csárda utca 5.

Telephely: 8600 Siófok, Somlay Artúr utca 11.

Telefonszám: +36 (1) 341-1998

E-mail: zabrak@zabrak.hu

Széchenyi Terv
Széchenyi 2020