Valószínűleg sokunknak ismerős az “élmény”, amikor egy szép őszi estén, amikor már csípős az idő, az utcán sétálva hirtelen jellegzetes szag csapja meg az orrunkat. Ez bizony – sajnos – egyet jelent a fűtési szezon kezdetével és a sok, tüzelőberendezésbe nem való “fűtőanyag” elégetésével.

A hulladék anyagok (pl. műanyag palackok, színes magazinok, bútorlapok) elégetése során légszennyező és az egészségre káros anyagok kerülnek a levegőbe. Nemcsak a kültéri levegőbe, hanem a beltéribe is, hiszen a fűtőberendezések belső falán a káros anyagok némelyike leragad, rontva ezzel annak hatásfokát és élettartamát. Így a levegő előfordul, hogy visszaáramlik a lakótérbe, közvetlen hatást fejtve ki az ott élők egészségére. Nem riogatásként, de a veszélyekre különösen érzékeny a legfiatalabb és a legidősebb korosztály.

És hogy mit is okoz a rossz levegőminőség?

Felső légúti megbetegedéseket, asztmát, vérrögképződést, agyvérzés és akár infarktust is. Természetesen ezek a veszélyek akkor állnak fenn, ha valaki huzamos ideig lélegez be szennyezett levegőt!

A környezetbarát fűtésre azért is fontos figyelmet fordítani, mert a légszennyezéshez elsődlegesen a kisméretű aeroszol részecskék, vagy közismertebb nevén a szálló por járul hozzá, mégpedig legnagyobb mértékben a helytelen lakossági fűtésen keresztül (közel 40%-ban)! Elsőre talán meglepő, de az ipar és a közlekedés légszennyező hatása is kisebb mértékű, mint az, hogy mivel, milyen tüzelőberendezésben és hogyan fűtjük az otthonainkat.

A szemét eltüzelése azonban csak a jéghegy csúcsa! Kétségtelenül ennek a legsúlyosabb a hatása, és ezt a törvény is bünteti. Ha más nem is, a 300 ezer forintos pénzbírság visszatartó erőt jelenthet. Viszont az elfogadott, hivatalos tüzelőanyagok között is óriási különbségek vannak!

Aki környezetbarát módon szeretne eljárni, az kerülje a lignitet, a barna- és a fekete kőszenet is. A levegőt nagyobb mértékben szennyezik ezek a fosszilis energiahordozók, mint a tűzifa.

A következő kérdés, amit tisztáznunk kell: mit nevezhetünk tűzifának?

A tűzifa hivatalos értékesítőnél vásárolt kemény fafajta (tölgy, bükk kőris, nyír stb.) aminek legfeljebb 20%, vagy az alatti a nedvességtartalma.

A nedvességet fanedvesség mérő eszközzel is ellenőrizhetjük vásárláskor, de ha biztosra akarunk menni, akkor semmiképp se a fűtési szezon kezdetén vásároljunk tűzifát, hanem tavasszal és legalább fél évet hagyjuk száradni fedett, de jól szellőző helyen.

Az sem mindegy, hogy hogyan gyújtunk tüzet. A helyes tűzgyújtásnál a gyújtós a farakás tetejére kerül, tehát felülről kell meggyújtani (nem alulról, ahogyan az tévesen elterjedt).

A környezetbarát tüzelés ismerete és alkalmazása sokszor csak azon múlik, hogy az információ eljut-e az adott személyhez. Sokan aszerint tüzelnek, amit a szüleiktől láttak, tanultak. Követik a mintát, amiről azóta tudjuk, hogy nem helyes. Ha ezeket az embereket tájékoztatjuk arról, hogy mit kellene másképpen csinálniuk és felhívjuk a veszélyekre a figyelmüket, akkor jó eséllyel változtatni fognak a szokásaikon, hiszen ki szeretne rosszat a szeretteinek, nem beszélve arról, hogy a hatékonyabb fűtés költségmegtakarítást is eredményez - kevesebb fával tudunk ugyanolyan meleget biztosítani.

Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy sokaknál szociális kérdés a tűzifa vásárlás. Ha nincs miből tüzelőt vásárolni, akkor nehéz felróni, ha valaki bármit a tűzre dob azért, hogy ne fagyjon meg…

Utóbbi problémát sajnos mi nem tudjuk megoldani, azonban felelős és tudatos állampolgárként arra oda tudunk figyelni, hogy mivel és hogyan fűtünk, valamint az ismeretségi körünket, barátainkat, szomszédainkat is tájékoztatni tudjuk. És meg is kell tennünk, hiszen – ahogy a cikk elején is írtuk – a lakossági fűtés a levegőszennyezés közel 40%-áért felelős. Ne feledjük, a rossz minőségű levegő nem áll meg a forrásánál, a légáramlatoknak “köszönhetően” mindenki kap belőle. A szomszéd és a 2 utcával odébb élő is. Sőt, Magyarország medence fekvése miatt – amikor nincs légmozgás – az ország fölött is képes megállni ez a rossz minőségű levegő (főként télen jellemző ez). Továbbmegyek: a légszennyezés nem ismeri az országhatárokat sem! Ahogy mihozzánk sokszor érkezik északi szomszédaink felől a szennyezett levegő, úgy mi “adjuk tovább” a déli országoknak!

Nem kell várnunk senkire, se a kormány intézkedéseire, se a szomszédra – egyszerűen csak oda kell figyelnünk! A környezetvédelemnek erre a területére valóban igaz, hogy az egyéni döntéseinkkel, tudatos magatartásunkkal komoly eredményeket tudunk elérni.

Annak érdekében, hogy mindenkihez – kicsikhez és nagyokhoz is – eljussanak a környezetbarát szilárd tüzelés praktikái, az ENSZ 2019 decemberében döntött arról, hogy szeptember 8-a a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napja legyen.

2020 óta ünnepeljük ezt a napot Magyarországon is és bízzunk abban, hogy néhány év alatt olyan ismertté válik, mint a Víz világnapja. Emellett 2017 óta az osztrák kályhás szövetség indíttatására a Környezetbarát fatüzelés napját is megtartják Európa több országában, így hazánkban is. Idén ez október 15-re esett.

Nagyon fontos, hogy ezeknek a jeles napoknak az üzenete eljusson az oktatási intézményekbe is, hiszen tudjuk, tapasztaljuk, hogy sokszor a gyerekek nevelik környezettudatosságra a szüleiket.

A környezet védelméért sokféleképpen lehet tenni, vannak lassan érzékelhető eredmények és vannak azonnali hatások. A környezetbarát tüzelés elsajátítása az utóbbiak közé tartozik. Ezért rendkívül fontos, hogy életünk minden színterén: az otthonunkban, az iskolában, a munkahelyünkön megvalósítsuk!

Doró Viktória írása